Napjainkban egyre fontosabb a tűzvédelmi tervezés. E térhódítás részben a technikai fejlődésnek tudható be, részben pedig a változó jogszabályi környezetnek, és nem kis részben a feladatok bonyolultságának és sokrétűségének.

A megélt kor önmagában nem dicsőség, de mindenképpen sok élmény és tapasztalat forrása. E sorok szerzője immár több mint 15 éve foglalkozik tűzvédelmi tervezéssel és szakértői tevékenységgel, így a következő gondolatok elsősorban a fiatal tűzvédelmi szakemberek számára íródtak.

A közvélemény és a tűzoltó társadalom szerint a tűzoltás, a tűzoltói munka nem egyszerűen szakma, de több annál: hivatás. A tűz elleni védekezés, a tűzvédelmi tevékenység azonban sokrétű, nem szűkíthető le a tüzet ténylegesen oltó emberek munkájára. Ha az „egyenruhás” tűzoltókra gondolunk, tudnunk kell, hogy a „vonulós” tűzoltókon kívül dolgoznak még a tűzoltóságoknál a tűz megelőzésével és a létesítmények tervezésével kapcsolatos hatósági-szakhatósági munkát végzők, vannak a tűzesetek kivizsgálásában jártas szakemberek, és vannak speciális szaktudással rendelkező tűzoltók (búvár, darukezelő, favágó, stb.) is.  Megállapíthatjuk azonban, hogy az említett személyek nem tervezők.

Szakma-e a tűzvédelem?

Szakma-e a tűzvédelem, létezik-e a tűzvédelmi tervezés, szakma-e a tűzvédelmi tervezés? Ezekre az egyszerű kérdésekre sokan sokféle választ adtak már, ezért csak a legjellemzőbbeket és a legjelentősebbeket említem.

Az építészeti-műszaki alkotások megvalósítását általában egy bonyolult tervezési folyamat előzi meg, melynek főszereplői a tervezők. A tervezők jellemzően mérnök (manapság vagy építészmérnök, vagy „nem építészmérnök”) végzettségű emberek. Ezek az emberek szakmai és közéleti tevékenységük eszközeként és színtereként létrehozták – természetesen állami és jogalkotási segítséggel – a szakmai kamaráikat. Az építészeké lett a Magyar Építész Kamara (MÉK), míg a többieknek a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) jutott osztályrészéül. És mi jutott a hazánkban 1980-ban beindított felsőfokú tűzvédelmi képzésben az elmúlt 30 év során oklevelet szerzett szakembereknek? Nos, nem sok.

Az MMK mint „minden mérnökök kamarája” máig hivatalos álláspontja szerint a tűzvédelem nem önálló szakma, a tűzvédelmi mérnök tűzvédelmi tevékenysége nem tervezés, nem mérnöki munka. Ennek az álláspontnak megfelelően az MMK hivatalos besorolása nem ismeri a tűzvédelmet, a tűzvédelmi mérnököt – és ezáltal nem ismeri a tűzvédelmi szakértőt, műszaki ellenőrt, tervellenőrt sem.  Némileg ellentmond ennek az álláspontnak az a tény, hogy a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések az MMK szerint is képesítéshez és jogosultsághoz (értsd: kamarai tagsághoz, tagdíjfizetéshez) kötött mérnöki tevékenységek.  Árnyalja és bonyolítja is egyben a helyzetet az tény, hogy az említett tűzvédelmi berendezéseket csak erre feljogosító tűzvédelmi szakvizsga birtokában szabad tervezni, mely szakvizsga szervezése és a jogosultak nyilvántartása sem feladata az MMK-nak.

A MÉK-kel a helyzet jogi értelemben hasonló, bár a gyakorlat jelentősen eltérő, sőt sajátos. Eltérő annyiban, hogy a MÉK illetékessége alá tartozó építészeti tervezéseknél jogszabály írja elő – meghatározott esetekben – azt, hogy a Tervező köteles tűzvédelmi fejezetet is készíteni a tervhez. Ennek ellenére a MÉK által deklarált tervezési ágak között sem találjuk a tűzvédelmet, a MÉK sem foglalkozik a tűzvédelmi műszaki ellenőrzéssel, nem határozta meg a tervek és a kivitelezési munkák tűzvédelmi szempontú ellenőrzésének személyi feltételeit.

Mégis számos tűzvédelmi szakember (és nem szakember is!) foglalkozik azzal, hogy építészeti-műszaki tervdokumentációkhoz tűzvédelmi fejezetet készítsen. Akkor hogy is van ez? Hogy kéne lennie?

A közelmúltban életbe lépett legjelentősebb tűzvédelmi tárgyú jogszabály az „új OTSZ” volt, mely így fogalmaz:

„Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műleírásba, dokumentációba kell foglalni. Minden terv része a tűzvédelmi műleírás, dokumentáció. A tűzvédelmi műleírás, dokumentáció készítése szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti, ezért ahol a tűzvédelmi szakhatóság igénybevétele szükséges az építési engedélyezési eljárás során, ott a felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt bevonni a tűzvédelmi műleírás készítésébe.”

Fentieket olvasva az a képzet alakulhat ki az emberben, hogy a tűzvédelmi tervezés egyenlő a tűzvédelmi műleírás készítéssel, ami attól válik szaktevékenységgé, hogy készítője „bevon a tevékenységbe” szakembert is.

Jó kérdés, mit is kell értenünk a „bevon” kifejezés alatt?  Az egyik véglet lehet az, amikor az egyébként felkészült és alkalmas szakember, aki valamely okból nem szerepel a jogosultak szakértői névjegyzékén, egy jogosult személlyel „aláíratja” munkáját. A másik véglet mondjuk az, hogy a „nem szakember” elkészíti a tűzvédelmi műleírást, s eközben legalább egy alkalommal – például telefonon – beszél a dologról egy felkent szakértővel. Hogy miről és milyen mélységig beszélgetnek el, azt most ne firtassuk.

De álljunk meg egy pillanatra!  Tényleg megválaszoltuk az alapkérdéseket? Tisztázódott már az, hogy mit is kell a tűzvédelmi tervezés alatt érteni? És ha igen, tiszta már, hogy ki is a tűzvédelmi tervező?

Közelebb jutunk a jó válaszhoz, ha elolvassuk és meg is értjük a tűzvédelmi szakma legfrissebben doktorált szaktekintélyének, Takács Lajos Gábor egyetemi tanársegédnek az ide vonatkozó – 2007-ben megfogalmazott, a MÉK akkori vezetéséhez címzett – sorait:

„Úgy gondoljuk, az építésztársadalom elemi érdeke, hogy a jogosultságot a Magyar Építész Kamara kezelje, hiszen:

  • a tűzvédelmi tervezési folyamatnak a legnagyobb hatása az épület építészeti koncepciójára, belső elrendezésére és részletképzéseire van,
  • a tűzvédelmi tervező nem csak a tűzvédelmi tervfejezet összeállításában működik közre, hanem az építész egyes részfeladatait is átveszi, nevezetesen a generáltervezési feladatok tűzvédelmi vonatkozásainak összefogását.

Megjegyzendő, hogy a szorosan vett építészeti tervezés mellett a szakági (gépész, stb.) tervezésnél is hasonlóak a gondok, ezért a Mérnöki Kamara hatáskörébe tartozó területeknél hasonló megoldás javasolható.”

Fenti gondolatokhoz hozzáfűzhető még az is, hogy a tűzvédelmi mérnök tevékenysége nem szűkíthető le az építészeti, vagy az építészeti műszaki tervezésről szóló jogszabályok hatálya alá tartozó tervezési és szakértői tevékenységekre. Az élet, a gazdaság számos olyan egyéb problémát generál, melyek megoldásához, vagy a megoldáshoz használható anyag, eszköz kifejlesztéséhez, gyártásához, megfelelőség ellenőrzéséhez kifejezetten tűzvédelmi ismeretekre (is) van szükség. Ilyenek lehetnek például tűzoltó anyagok és berendezések, a tűzoltási-mentési tevékenység során használható gépjárművek, szakfelszerelések. De ide sorolhatjuk a speciális veszélyeket is jelentő és ezért az általánosnak tekintett szabályozás hatálya alá nem tartozó objektumok és tevékenységek tűzvédelmi vonatkozásait is (pl. robbanóanyagok, pirotechnikai termékek, atomerőművek, légi- és vízi járművek, stb.).

Forrás: http://tuzfal.com/index.php?cont=cikk&cikk=44&rov=3